Az észak-limai terminálról (Plaza Norte) számos busz indul Barrancába; a majd 200 km-es útért 15 solt kellett fizetni fejenként. Késő este érkeztünk meg, így azonnal elgyalogoltunk a már előre kinézett, ám sajnos nem túl olcsó hostelünkbe.
Az észak-limai terminálról (Plaza Norte) számos busz indul Barrancába; a majd 200 km-es útért 15 solt kellett fizetni fejenként. Késő este érkeztünk meg, így azonnal elgyalogoltunk a már előre kinézett, ám sajnos nem túl olcsó hostelünkbe.
A mesterterv az volt, hogy Zsófi egy ismerősénél fogunk lakni Limában, de szombat este el akartunk menni egy buliba, így jobbnak láttuk, ha az első két nap hostelben lakunk, és csak vasárnap délután költözünk oda Carlosékhoz, miután ismét szalonképes állapotba kerültünk.
Akárcsak Icában, itt is csak azért szálltunk meg, hogy a közeli Paracas félszigetet meglátogathassuk. Maga a város azonban valahogy egy fokkal kellemesebb képet árasztott, alighanem annak köszönhetően, hogy csak feleannyian lakják.
Icába kizárólag azért mentünk, hogy a közeli nevezetességeket megnézzük, a városban magában nem volt semmi tervünk. Mint kiderült, nem véletlenül.
Az Aguas Calientes felé vezető út első állomása Santa Maria, ahová egy nagyon kanyargós 120 km-en keresztül lehet eljutni (az árakat majd a legvégén összesítem). Ollantaytambo főteréről indulnak buszok ismeretlen időpontban és gyakorisággal, úgyhogy résen kell lenni.